"A NeXT számítógép volt a legszebben megtervezett hardver a legelegánsabb operációs rendszerrel, amit valaha is készítettek"
A NeXTSTEP a
NeXT Computer, Inc. (később: NeXT Software, Inc.) operációs rendszere, eredetileg a NeXT saját hardveréhez tervezve.
Kezdetek: A NeXT céget Steve Jobs alapította, miután eltávozott az Apple-től.
Első munkaállomásukat 1988-ban mutatták be. A masina két formában került forgalomba:
Cube és
Station, 17 colos monitorral, az egész mattfekete
kulsővel és futurisztikus formával (cube=kocka).
Bármennyire is jók és szépek voltak, a NeXT gépek megbuktak a piacon,
ezért 1993-ban a NeXT Computer felhagyott a hardvergyártással,
átnevezte magát NeXT Software-ré.
A NeXTSTEP első változata a Mach 2.0-ás kernelt használta néhány további elemmel,
amit a NeXT adott hozzá. (Későbbi verziókban egyre több
feature-t építettek ebbe a
magba, néhányat a Mach 2.5-ből adaptáltak.
Eredetileg csak saját (NeXT Computer) hardveren futott, amiben az első bemutatáskor egy 32 bites Motorola 68030 processzor ketyegett megtámogatva két matematikai társprocesszorral. Először nem támogatta az X Windows-t. Ennek okai részben abban keresendők, hogy az X sem támogatta a PostScriptet, az X akkori változataiban olyan technikai problémák voltak, ami a teljesítmény rovására ment volna a NeXT-nél. Saját ablakkezelőjükben viszont belekerültek az X jó tulajdonságai, például más NeXT gépről futtatható alkalmazások a TCP/IP protokollon keresztül.
"NeXTSTEP is to the Mac interface what the Mac is to Windows 3.1."
A NeXTSTEP grafikus felhasználói felülete PostScriptben íródott. Ez volt az első objektum orientált GUI. Az
asztalt Workspace-nek hívják. A kezelője a Workspace Manager.
A gördítősáv igen praktikusan a baloldalt található, mivel a legtöbb menü-, vagy listaelem az ablakokban szintén baloldalt van, és emiatt az egérmutató is leginkább ott tartózkodik, így nem kell a felhasználónak keresztülhúzni az egeret a fél képernyőn. A gördítőnyilak is a MacOS-ből ismert módon egymás mellett találhatóak, szintén az említett praktikus megfontolásokból. Az ikonok a képernyő jobb oldalán, a "dokkban" (dock) pihennek, de bármikor elmozdíthatóak, akár egymásra is lehet őket pakolni, vagy ablakokat húzni feléjük. Az ikonok segítségével logikai kapcsolat létesíthető alkalmazások vagy különböző adatbázisok között.
A felhasználói felület a NeXT saját szoftverarchitektúrájának (vagyis a NeXTSTEPnek) csak a felső rétege. A Workspace az "Interface Builder"-en csücsül. Az Interface Builder segítségével a hétköznapi felhasználó is akár saját grafikus környezetet is előállíthat. A következő réteg az "Applications Kit", ami inkább programozóknak okozott élvezetet, mert különböző kódegységeket is tartalmazott, amiket a házi fejlesztők felhasználhattak vagy kitörölhettek, de, ha kedvük tartotta, módosíthatták azokat. (A kódok Objective C nyelven íródtak.) Az ezalatti réteg a "Window Server" és a "Display Postscript" Ez a legalsó rétege a NeXTSTEPnek, közvetlenül az operációs rendszer mag felett. A NeXT saját szoftvere itt került legközelebbi kapcsolatba a hardverrel. A képernyőt a Display PostScript kezeli. A Window Server pedig tartalmaz egy Display PostScript interpretert, és kapcsolatot biztosít az interpreteren keresztül a képernyő és az inputeszközök között. Ha ennél is mélyebbre hatolunk a rendszerben, elérjük a Mach-et.
1993 után (mikor a NeXT Computer abbahagyta a hardvergyártást és átalakult NeXT Software-ré) a NeXTSTEP elérhető lett többféle platformon.
A NeXT története 1996-ban zárult, amikor fuzionált az Apple Computer, Inc.-del. Az Apple az új generációs operációs rendszerének (Mac OS X) keresett megfelelő alapot, és (a szintén Apple-ből kivált emberek által alapított) BeOS-sal szemben Jobs és a NeXT nyerte el tetszésüket (amivel, és a Microsoft Corp. hathatós közreműködésével a Be, Inc. sorsa megpecsételődött). A NeXTSTEP viszont tovább él az AfterStep és OpenStep projectekben és a Linuxos ablakkezelő, a WindowMaker is a NeXTSTEP GUI-t vette alapul saját felülete elkészítésében.
Források:
Intro to NEXTSTEP
Számítógépek operációs rendszereinek felhasználói interfészeiről
Egy régi Unixworld magazin scan (valahonnan netről töltöttem régebben, nem emlékszem, honnan)
